Nyílt válasz nyílt levélre

Napokkal ezelőtt a sepsiszentgyörgy.info honlapon és annak Facebook-oldalán megjelent egy nyílt levél, amelynek címzettjei között a Vadon Egyesület is szerepel. Ezért a Vadon Egyesület nevében válaszolok, mint aki kezdeményezte a város vezetése számára egy Kárpátok Állatpark kialakítását.

Éveken keresztül megfigyelés tárgyát képezte egy terület, amelynek adottságai alkalmasak látszottak egy, a mai igényeknek megfelelő állatpark kialakítására.

Meghívtam olyan szakembereket a Budapesti Állatkerttől és a Budakeszi Vadasparktól, akik komoly nemzeti parki, állatpark-létesítési és -működtetési tapasztalattal rendelkeznek, hogy mondjanak véleményt a helyszínről és annak adottságairól. Egybehangzó véleményük szerint a hely alkalmas egy ilyen létesítmény kialakítására, és mivel a terület önkormányzati tulajdonban van, ismertettem az ötletet városunk vezetőivel, és felajánlottam a Vadon Egyesület segítségét a megvalósításban. Az állatpark kialakítása a Sugásfürdő fele vezető út mellett nem véletlen, hiszen a város turisztikai fejlesztéseinek egyik fontos célterülete, így a térség turisztikai vonzerejének növelését is nagyban szolgálná egy ilyen fejlesztés. Jó a megközelíthetősége, könnyen kialakíthatók parkolóhelyek, van villanyáram és víz.

Természetesen, sok emberben feltevődhet a kérdés: miért van szükség egy állatparkra Sepsiszentgyörgyön?

Mielőtt ismertetném, hogy miért érdemes Sepsiszentgyörgyön állatparkot létesíteni, mindjárt az elején szeretnék tisztázni egy téves állítást, miszerint az állatparkok ideje lejárt, a meglévőket felszámolják és nem létesülnek új állatparkok. Nos, a helyzet az, hogy nem csak, hogy nem szűnnek meg állatparkok, de sorra jönnek létre újabb és újabb létesítmények, vagy intenzíven modernizálják a régebben létre hozottakat. Nem véletlenül újították fel a brassói állatkertet, amelynek területe 10 hektár és évente kb. 270 000 látogatót vonz. De ugyanezt mondhatjuk a marosvásárhelyi állatkertről, amelyet az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően évente 200 000 ember látogat meg. Arról nem is beszélve, hogy Marosvásárhely vezetése nemrég Szánthó Jánost, az amsterdami állatkert volt főkurátorát, az Állatkertek Európai Szövetsége és az Állatkertek és Akváriumok Világszövetségének egyik meghatározó egyéniségét hívta meg a marosvásárhelyi állatkert élére. Az utóbbi években megvlósult egyik nagy látványosság a Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón, Magyarországon. A település kb. 3000 lakosához képest évi 200 000 látogató keresi fel az Ökocentrumot. A néhány évvel ezelőtt létrehozott Tropicarium – Óceánarium Budapesten vagy a Fővárosi Állatkert százezreket vonz. Életre szóló élményt nyújt az innsbruck-i Alpen Zoo (évi kb. 250 000 látogató) vagy az Augsburgi Zoo Park (évi kb. 500 000 látogató). 

Romániában, sajnos, az önkormányzatok érdektelensége és nagyon gyenge menedzsment-képessége miatt bezártak néhány állatkertet, de ott, ahol erre fogékonyak voltak az önkormányzatok, és fejlesztették-modernizálták azokat, ma a legfontosabb turisztikai attrakciónak számítanak, és ezzel párhuzamosan a természeti nevelés legfontosabb intézményei is egyben.

Sepsiszentgyörgy Önkormányzata felismerte azt, hogy térségünk fenntartható fejlesztésének kulcsa a természeti értékek védelme és kíméletes felhasználása. Ehhez olyan generációkra van szükség, amelynek tagjai fontosnak tartják ezeket az értékeket. Ezért fontos a környezettudatos nevelés. Az állatparkok a természeti nevelés alapvető intézményei. Ezt a célt szolgálják pl. a Vadon Egyesület által működtetett Vadászati Közgyűjtemény múzeum-pedagógiai programjai, valamint a nemsokára elinduló Rókavár Erdei Iskola is. De a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyön indított erdőmérnöki és agrármérnöki karai számára is nagyon fontos egy minőségi állatpark létezése.

A legfontosabb azonban egy olyan tér kialakítása, ahol a gyerekek és felnőttek egyaránt megismerhetik a környezetünkben élő állatokat, biztonságosan megfigyelhetik az állatok viselkedését, a kihelyezett ismertető eszközöknek és a személyzetnek köszönhetően olyan információk birtokába jutnak, amelyeket máshol nem szereznek meg. A kiépítendő játszóterek, állatsimogatók, büfék emelik a hely vonzerejét.

Téves az az állítás, hogy állatkerteket-állatparkokat lepusztult területeken alakítanak ki. Ellenkezőleg! A mai modern állatparkok elsődleges követelménye, hogy a terület a lehető legtöbb olyan tulajdonsággal rendelkezzen, ahol az állatok a lehető legjobb körülmények között tudnak élni. A fogságban tartott állatok kényelme, jóléte a legfontosabb követelmény, amelynek egy mai állatparknak meg kell felelnie.

Téves állítás, hogy a sepsiszentgyörgyi állatpark kialakítására szánt terület népszerű hétvégi piknikező-hely. A terület Sepsiszentgyörgy Önkormányzatának tulajdona. Besorolása szerint beerdősödött legelő. A terület a ROSPA0082 Bodok-Barót hegység néven a Natura 2000 hálózat része. Madárvédelmi szempontból védett. A területen a védettséget élvező fajok közül egynek sincs fészkelő helye. A levélírók által említett Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) nevű orchidea-telep légvonalban kb. 500 méterre található a helyszíntől, átlag turisták számára ismeretlen és nehezen megközelíthető helyen, tehát az állatpark látogatói nem fogják veszélyeztetni az egyébként tényleg ritka növényt. Állatparkokat tervező és üzemelő szakemberek egybehangzó véleménye szerint a terület kiváló adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy különböző élettereket lehessen kialakítani az állatok számára.

Az állatpark a Kárpátok élővilágát mutatná be. Nem cél az egzotikus, tájidegen állatok bemutatása. A cél egy olyan állatpark kialakítása, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a Kárpátok páratlanul gazdag élővilágával, az állatok viselkedésével, ahol olyan ismeretek birtokába kerülnek, amelyek segítenek megérteni a természetben lezajló folyamatokat.

Néhány szó az állatkerti állatokról. Téves az az elképzelés, hogy a természetből befogott állatok kerülnének az állatparkba. Ma, amikor állatparkokat népesítenek be, más állatparkok segítségét kérik és elsősorban fogságban született állatokkal népesítik be a parkokat. Ez fontos az állatok alkalmazkodása szempontjából. Sokkal könnyebben hozzászoknak a zártabb környezethez, mert nem rendelkeznek a vadon élés tapasztalataival. Az állatparki élettereknek a lehető legnagyobb komfortot kell biztosítaniuk az állatok számára.

Az állatpark szerepe főleg turisztikai, tudományos és nevelő jellegű. Egy sepsiszentgyörgyi állatpark lényegesen megnövelné a város turisztikai vonzerejét. Ezért nagyban hozzájárulhat a vendéglátó ipar fejlődéséhez.

Mindent egybevetve egy állatpark létesítése nem egyszerű és nem kevés felelősséggel járó feladat. Természetesen fontos, hogy az emberek többsége támogasson egy ilyen projektet, de ahhoz, hogy jól tudjanak dönteni, az embereknek és az önkormányzatnak is szüksége van komoly szakmai véleményre. Ezért meg kell rendelni egy szakemberek által elkészítendő környezeti hatástanulmányt, amiből kiderül, hogy az adott területen lehet-e állatparkot létesíteni, vagy nem, ha igen, milyen körülmények között, minek a figyelembevételével és milyen előírások betartásával. Csakis egy ilyen hatástanulmánynak a birtokában lehet és érdemes közvitát is folytatni, de az én véleményem szerint ennek elsősorban szakmai vitának kell lennie.

Itt jegyezném meg, hogy még mielőtt az önkormányzat megkezdte volna a terület mezőgazdasági forgalomból történő kivételének procedúráját, meghívtam a nyílt levél egyik aláíróját egy közös látogatásra a területre. Megmutattam neki a területet, elmeséltem az elképzeléseket. A véleménye az volt, hogy végül is ez nem az a terület, amelyiknek védelme érdekében egy teljesen más projekt miatt (!!!) ők tiltakoztak, de kért, hogy mindenképp készíttessünk egy hatás-tanulmányt és legyen közvita is a kérdésben.

Végül tényleg szüksége lehet Sepsiszentgyörgynek egy állatparkra? Lehetnek olyanok, akik szerint nem, de meggyőződésem, hogy sokan eltöltenének egy napot olyan helyen, ahol a gyermekek tátott szájjal nézik azokat az állatokat, amelyeket addig csak tévében láttak, vagy csak mesében hallottak róluk. Ahol meg lehet simogatni és megszeretni az állatokat, amire egy városi környezetben élő gyermeknek nincs lehetősége. Ahol ötletes játszóterek vannak és ügyes animátorok foglalkoznak a gyerekekkel. Ahol akár falatozni is lehet. Ahol fotózni lehet az állatokat. Ahol természeti környezetben lehet lenni.

És ha még elgondolom, hogy egy állatpark helyi fiatal szakembereknek nyújt munka- és szakmai karrier lehetőséget, és mindezen felül évi több ezer látogatót is vonz, akkor azt mondom IGEN!

A Vadon Közhasznú Egyesület nevében

Demeter János

a Vadon Közhasznú Egyesület igazgatója