Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az állatokat is igénybe vevő sportágak között van egy olyan nevű is, hogy coursing. Többféle jelentése közül az üldözés közel áll a valósághoz, mert voltaképpen erről van szó. Főleg agarak gyorsasági futóversenyén, a rajtoló falka előtt egy műnyulat vontatnak. Az ebek maximális sebességükkel, lélekszakadva üldözik a cikcakkban száguldó játékszert. Merthogy műnyúl nélkül lassítanának, talán meg is állnának a pályán. Az effajta verseny nagyon látványos, és az állatvédőkön kívül tán alig akad, aki az agarak átverésén sopánkodna a műnyúl miatt.
Az atlétikában, a sportágak királynőjének világában úgyszintén ismeretes a nyúl fogalma. A sporttörténet nagyon sok közép- és hosszú távú síkfutóverseny világcsúcsát vagy rendezvénycsúcsát köszönheti a „nyúlnak” (hadd legyen idézőjelben), aki kifejezetten csak taktikai célokkal állt rajtvonalra. Vagyis azért, hogy a versenytáv első negyedében, harmadában vagy a feléig, kétharmadáig a megszokottnál sokkal gyorsabb iramban szaladjon a boly élén, vagy pedig néha-néha gyorsításokat kierőltessen, a többieket iramváltásokra késztesse. A mezőnyben persze ott volt a „nyúl” egy vagy két társa, aki, illetve akik a taktikát jól ismerve tudták, hogy az „iramfelelős nyúl” leáll, kiszáll vagy lassít majd a véghajrá előtt. Egyfelől azért, mert az esetek többségében nem is bírná jól a véghajrát, másfelől pedig kötelezi a verseny előtti egyezség.
Világcsúcsok, érmek, dobogós helyezések sorsa dőlt el a „nyúl taktikával”. Vaskos videó- és fotósorozat a tanú rá, hogy a „nyúl” már kifulladva hever a salakon vagy salak szélén, amikor a többiek az utolsó köröket futják. A nem mindig sikeres módszerrel szemben rengeteg éles bírálat elhangzott, leíródott, tiltották, tiltanák is, csakhogy nehezen bizonyítható. Hiszen az „oroszlánszívű nyúl” szerepét eljátszó atléta méltán mondhatja: ő megpróbált győzni, de nem bírta végig az iramot.
Hiszik, nem hiszik, valóság: a romániai labdarúgó másodosztályban és harmadosztályban is lehet találni „nyúlcsapatokat”. Olyanokat, amelyek a bajnokság első felében ráhajtanak, gyakran vezetik a tabellát, de mivel nem rendelkeznek a felsőbb osztályhoz kellő feltételekkel, a véghajrában mást hagynak előzni. Hogy mi a félreállás ára? Nem sárgarépa, az biztos…