Paragrafusok halmaza

Annyi vágyam ment már veszendőbe! Megszokhattam volna ennyi év alatt, de máig sem volt még annyi eszem. Ha a meggyőződésed azt sugallja, végezd tovább azt, amit jónak látsz. Hajrá, magyarok! Hallom elégedetten, már amennyire. Mert hát egy gól nem elég. Mondom tovább reménykeltő jóslatom, bele abba a valamibe, ahová magyar írók szórták és szórják tovább disznók elé a gyöngyöket…

Kérem, meg ne tévesszen senkit, hogy lapterjesztéssel foglalkozom közvetlenül ezen a lapon. Kürtökkel terelték egykori gyermekkoromban a szarvasmarhákat, a rézkürt adott hangot a seregek ura nevében. Napjainkban – de talán inkább így: jobb napjainkban – újságlapok viszik és hozzák a hírt, valódit és valótlant. De mi van akkor, ha a lap előfizetői fityiszt se kapnak reggel a postaládában? Mi a teendő akkor? Érdeklődésemre a lapterjesztő főnök fogcsikorgatva mondta el, ugyanaz történt, mint egy évvel ezelőtt is: az alkalmazott, a megfizetett segélyhez is jutott. Hogy is mondjam… szóval a lapkihordó egy reggel egyszerűen letette az asztalra a megbízólevelét (nem a kürtöt), azt mondta, tovább nem dolgozik, slussz, lelépett. – Állást adtunk neki, családtámogatást, állami gyermeksegélyt, ugyanis hét gyereke van…

A lapokat ma nem vitte ki senki a megrendelőkhöz. Neeem, ebből és hasonlókból még nem lesz világháború, Trianon sem, hiszen Románia jogállam. Hogy az a… És ragozom emitt magamban, önök előtt tovább, nálunk nemcsak a cigány lop, hanem a miniszter is ott tölti az ítéletidőt a börtönben, míg tombol a pere éveken át.

A szomszédban egy cigány falu perelte be Soros György pénzén az államot, mert külön cigányiskolát létesítettek, ott tanították őket, azért nem lehettek mérnökök, orvosok, hát fizessen most az állam kárpótlást. Sepsiszentgyörgyön és másutt is ingyenes gyermekotthonok fogadják a bevitt és bevetett, bedelegált cigánygyerekek százait. Az olvasó legyen megértő, fajgyűlölet-mentes stb. Olvassa a román alkotmányt, abban benne minden. Paragrafusok halmaza légüres térben.