Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Történt, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú kapcsán a hazai szórakoztatóipar egy szelete felháborodásának adott hangot, hogy a román hatóságok kettős mércét alkalmaznak a „kulturális események” engedélyezésekor, hiszen míg a tánczenei összejöveteleket a járvány miatt csak 500 főig engedélyezik a „Kulturális szektorban”, addig a katolikus pünkösd alkalmával bezzeg több tízezer zarándok gyűlhetett össze a csíksomlyói nyeregben.
Tehát üzleti elvű, profitorientált rendezvényeket, technofesztiválokat hasonlítanak össze a székelyek középkori eredetű, vallásos zarándoklatával, majd a nyilvánvaló másságra tekintettel lévő, ezért megkülönböztető hatósági eljárást a vállalataikat ért jogsérelemként, hátrányos megkülönböztetésként – diszkriminációként tálalják a román közvélemény előtt. Persze, dereng a kérdés, hogy Csíksomlyó kapcsán mégis milyen jogaikban diszkriminálták a diszkótulajdonosokat, de ez nem derül ki (nem véletlenül), hanem a közlemény inkább a tehénszemű Szent Kultúrát, majd a közművelődéshez és a munkához való alkotmányos jogot ért sérelmekről szól.
Félreértés ne essék, abszolút érthető a kultúripar eminenciásainak egzisztenciális félelme. A gond csupán az, hogy meglehetősen álságos módon, s egy rossz példával próbálják sérelmeiket szemléltetni (finoman meglovagolva a haladó román közvélemény vallás- és kisebbségellenes attitűdjeit). Mert ha diszkrimináció van, akkor a sértettnek ugye illik egyenlő jogot követelni. Csakhogy a katolikus ünnep kapcsán a K-szektor valószeg megérezte, hogy a felekezeti autonómia azért mégiscsak túlzás lenne. Mégis mi köze Csíksomlyónak a fesztivál-bizniszhez?
A rossz hír persze az, hogy bár fontos és társadalmi hasznát nem lehet túlbecsülni, de az ital- és pálinkamérés joga mégsem emberi jog. Még akkor sem, ha jazzel, vagy más „kulturális élménnyel” kínálják. Szemben a vallásszabadsággal, ami viszont igen, s amit a román alkotmány is ismer, olyannyira, hogy (most figyeljenek!) kollektív jogokat – autonómiát is biztosít az egyházaknak. Ezért a román hatóságok „engedékenysége”, ami pedig nemhogy „diszkriminatív”, hanem éppenséggel alkotmányos gyakorlat. Aki pedig mást sugall, az tökfej, vagy rosszhiszemű. Vagy mindkettő.
Pozsony János Csaba