Régi-új american story

Ha megdöbbentenek az Amerikából jövő hírek –  itt-ott egy-egy dühös elbocsátott alkalmazott vagy sikertelen diák lepuffantja néhány volt társát stressz levezetésként, ne csodálkozzunk. Történtek érdekes dolgok arrafele régebb is. Izgalmas szórakozás ősrégi sajtóban böngészni. Íme, egy történet a Boston Ladies Magazine 1887-es évfolyamából.

Jeremy B. fa- és szénkereskedő túl merészen ügyeskedett, és szinte mindenét elveszítette, a hitelezői nagylelkűen megengedték, hogy egy ideig még a házában lakjon. A sokktól lebetegedett, orvosa kegyetlen kilátással szembesítette – egy fél éve van maximum. Gyakorlatias amerikaiként jött egy ötlete: ha meg kell halnia, OK, de miért hagyja imádott feleségét, mint a templom egerét? Maradék pénzéből busás életbiztosítást kötött, és keresett egy orgyilkost: bejössz hozzám, agyonlősz és lelépsz, pofon egyszerű.

Ám egészségileg gyorsan helyrejött, orvosa szégyenkezve esengett bocsánatért – apró semmiség volt, száz évet megér, ha vigyáz magára. Erre Jeremy B. úr meggondolta magát. A kedélyesen érkező orgyilkost simán lelőtte, ruháját megszaggatta, saját arcát összekarmolta, öklével kékre-zöldre sminkelte, és a nyomatékosság kedvéért óvatosan lábon lőtte magát, majd értesítette a rendőrséget. A vadnyugati etikában neveltetett embertársai hősként ünnepelték, gyűjtést szerveztek, elveszített vagyonát többszörösen visszanyerte. Csakhogy a meglőtt lába csúnyán kitolt vele, le kellett vágni, emberünk tolókocsiba került. Imádott felesége nem kívánt egy rokkant mellett elhervadni, fiatal szeretőt kerített, akit rávett, tegye el láb alól a lábatlanul lábatlankodó férjet. Jeremy B. megszimatolta az összeesküvést, következésképpen három golyót röpített a hősszerelmes riválisba.

Akasztása előtt az utolsó szó jogán így foglalta össze életfilozófiáját: még bízzon az ember az asszonyokban és az orvosokban.

A feleséget életfogytiglanra ítélték, ám a börtönben, ahova helyezték, rövidesen lázadás tört ki, és több rab meglógott, köztük hősnőnk. Mindegyiket elkapták utólag, kivéve a kajtár hölgyet. Még ma is él, ha meg nem halt.