Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
I. István királyunk hazafias elgondolkodásunkban, érzelmi rendteremtéseinkben mindig valahol a csúcson van. Kíséri sajátos nagyságában mind az aggódó mai népet, mind az egykori dicső múltat. Utóbbival magunk is úgy állunk, mint sok más nép, melyek képesek leszűrni a valós meg képzelményi legendák sokaságából a valót, a lelket adót. Az is csak természetes, hogy a nagy történelmi időben velünk érintkező népek is fordulnak s ferdítenek, a maguk hasznára abból. Az is igaz, hogy szent és boldog királyoknak egész seregét tartja számon a katolikus egyház, illetve a félig meddig objektív, elfogulatlan, igazságos vagy annak látszó történészek tábora. Dávid király is szent vala egykoron, a zsidók királya. István, a magyarok apostoli királya abban a fenti sorban is egyetlen volt, mint apostoli, sőt, király-apostol. Itt említem meg Pap Gábor (1939) művészettörténész megállapítását, hogy az Ótestamentumnak semmi köze a krisztusi hithez.
Istvánt pápa keresztelte, de nem II. Szilveszter, és adott neki koronát. Történelmi följegyzés az is, amit Rómában mondtak egykor, hogy mi csak apostolicusok vagyunk, Szent István magyar király azonban maga az apostol, és ebben egyetlen a királyok között. Ennek a legfelsőbb rangnak joga opponálni a pápai rendeleteket, azaz annak ellentmondva cselekedni, mármint országa s népe érdekében.
Kicsinységem szerint Szent István nem rajongó, hanem országa s a Kárpát-medence világi helyzetében megismerő, fölismerő volt. Államalapító királyunknak tartjuk ma, miközben – már tél-túl szabad – lázasan vizsgálják a kettős, hármas honfoglalás változatait. És Koppány is egyre gyakrabban kerül szóba, és nem a rockopera, annak trabantos, Alföldi Róbert-es változata révén. Koppány nem volt pogány semmilyen értelemben, állítja Pap Gábor, és nem ez volt az oka, hogy István király kivégeztette, hanem éppen az egységes ország megteremtése. Vetélkedés volt köztük, mert Koppány is keresztény volt, ám ő Konstantinápoly felé hajolt! És Gyula is keresztény volt, őt viszont alig emlegetik.
Koppány nem volt pogány, sem Gyula. Templomokat alapított, és nemcsak a Somogyság volt az övé, hanem a teljes Dunántúl is. A koppány méltóság-, nem személynév. Ne felejtsük a szó eredetét. Eredetileg mindenkit pogánynak mondottak, ami azt jelentette akkor, hogy nem zsidó-keresztény. Lexikoni adat. Paganus azt is jelentette, hogy egyszerű falusi ember.
Semmire se jutunk, ha nem tekintünk vissza a szkíta kereszténységre, hiszen ez a történelmi gyökér. Szent István nagysága abban is kitűnik, hogy a teljes Kárpát-medencét figyelte, és meg tudta azt tartani egy ideig. Ehhez viszont kellett az egységes hit, a római. Koppány a keleti központot, Konstantinápolyt akarta, István Rómát a nyugati római birodalmak szomszédságában, de független nagyhatalomként.
„Koppány és Gyula keresztényként nem tudtak egy, a természettől is védett, egységes Kárpát-medencében gondolkodni. Szent István tudott. Térítette hitben a medence lakóit az egyetlen apostoli király. A mi vallásunk az eredeti keresztény, a szkíták idejétől. Ezeréves államról kiáltoznak. Hazugság. Egy szónok kiáltotta bele a hangzavarba: ezeknek, mármint nekünk, addig fogjuk mondani, hogy disznók, amíg röfögni fognak” – mondja Pap Gábor.
Apostoli Szent István királyunk maga figyelmezett idejében a Kárpát-medence meghódítására, megtartására, mind a mai napig s naponta az egység, az összefogás létszükségére. Koppányt, Gyulát, a nagy vezéreket ne rekesszük el magunktól ma se! Keresztények voltak, igazi szkíta keresztények, vezérek. Azt sem feledhetjük, hogy államalkotó király volt maga Attila hun király is, és ő volt az első alapító. Attila nem jött és ment holtan, ki a történelmünkből, ugyanis népe ma is él, nemcsak a legenda szintjén, hanem a székely s magyar valóságban. Ne halasztgassuk megnézni a történelmi adatokat, leírtakat. Már lehet. Már szabad tudnunk az igazat.
A salzburgi érsekségen hangzott el (1966): „Térítettük a vándor népeket, a hunokat, avarokat római keresztény hitre… Nem, a magyarokat nem, őket Szent István térítette…” A szkíta kereszténység is fönntartja magát, ha tartjuk magunkat mi is a történelmi igazsághoz. Szent István, az egyetlen apostoli király is erre int.