Robbanhat a káposzta

Ukrajna az új káposztaország, melyet levelekként különböző népekből és színezetű területekből állítottak össze, mint Romániát az első világháború után. Akad itt az ukránokon kívül magyar (Kárpátalja), román (Észak-Bukovina), orosz (Donyeck-medence), lengyel (Galícia), tatár (Krím) és fehérorosz (északi vidékek). A vegyes házasságban születetteket, a szurzsikat, akik egy orosz–ukrán keveréknyelvet beszélnek, bár a lakosság 15–18 százalékát teszik ki, nemes egyszerűséggel az ukránokhoz csatolták. Annak ellenére, hogy nem kevesen az orosz felkelőkhöz álltak. Egyébként Ukrajna keleti és déli megyéiben a szurzsik nélkül is az orosz népesség van fölényben.

Érdekes, hogy minden erőszakkal összetákolt országban – ilyen a független Ukrajna is, hiszen 1991-ben jött létre – mindenekelőtt egynemzetesíteni akarják a népességet, amelyben a nyelvtörvény játszik nélkülözhetetlen szerepet. Romániában is azzal kezdték a lakosság átnevelését, hogy megkövetelték mindenütt a román nyelv használatát. Ukrajnában eleinte két államnyelvről beszéltek, majd ahogy telt az idő, csak az ukránt akarták megtartani. Ekkor az ott élő oroszok felháborodtak, és úgymond a Krim-félszigeten többségben élő nemzettársaikat megvédendő, bevonult oda Putyin hadserege. Ugyanakkor az ország keleti, dél-keleti megyéiben a többségi lakosság a nyelvtörvény elleni tüntetésekbe kezdett, majd – orosz támogatással – fegyvert fogott.

Nem hiszem, hogy az orosz–ukrán viszály egyhamar befejeződik. A nemrég megszavazott új tanügyi törvény csak olaj a tűzre. Az új nyelvtörvény (az elmúlt években volt néhány ilyen) pedig egyenesen maga a tűz. Persze, mindenki tudja, hogy az orosz kisebbség ellen szól mindkettő. Már ott, ahol a jogszabályokat alkalmazni tudják. Mert tiltakozott ellene nem csak az orosz, hanem a magyar és a román külügyminiszter is. Az új ukrán államelnök, Volodmir Zelenszkij első lépései közé kellene tartozzon a nyelvtörvény visszavonása és a tanügyi törvény megváltoztatása, ha csendet szeretne az országban, sőt, ha nem akarja annak darabokra szakadását. Ukrajnában ugyanis az oroszok visszalőnek, ha a megsemmisítésükre törnek. És jogokat követelnek, amiket előbb-utóbb meg is szereznek.