Segítünk füstölni!

Azon gondolkodom, hogyan jutnak hozzá a mai iskolások a cigarettához, hol vásárolják, ki adja el nekik, hiszen elvileg üzletből nem szerezhetik be, mert ott kamerák vannak, és gondolom, már csak emiatt sem mernék odaadni nekik. Otthonról, a szüleiktől ha elvesznek egy–két szálat esetleg… Tény, hogy reggelente, iskolába menet nagyoskodnak, mobiloznak nagyképűen, füstölnek, mint az indiánok.

Ma is tanúja voltam, amint kettő közülük visszafordult, pedig már becsengettek, s láss csodát, az utcában, egy butikosnál könnyed mozdulattal nyújtottak ki nekik két szál cigit. Az esetet le is filmeztem a telefonommal. Megkérdezném az ott dolgozó árust, ha az ő gyerekének adna más ilyen zavartalanul cigarettát, mit szólna? Nemtörődömségről vagy pénzről, felelőtlenségről szól ez az egész, vagy mindenről egyszerre? Azt valószínűleg nem lehet megakadályozni, hogy kipróbálják a füstölést, de talán nem kellene megkönnyíteni számukra, hogy rabjai legyenek. Hogyan várjuk el, hogy felelősségteljes legyen a jövő nemzedéke, ha mi, felnőttek sem mutatunk példát?

A fenti esetet a vasútállomással szemben láttam, de olyat is hallottam, hogy a kocsmákban is kiszolgálják őket. Nem uszítanám rájuk a fogyasztóvédelmet, az emberektől várnék el kicsit több felelősséget…

Szőcs Éden, Sepsiszentgyörgy