Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Vannak irodalmi babonák is. A magyar sámánhitűeket ezzel sem akarom feloldozni.
Babonásként riadok el mindig attól, hogy tagadó szóval, a nemmel kezdjem egy-egy írásom. Nem az én szerem, sorom Berde Máriáról írni most. Valóságos és irodalomtudományból doktorált író, Molnár Szabolcs beszélt róla szerdán a Székely Nemzeti Múzeumban – én arról szólnék, ami példaértékű az egyetemi tanár úr esetében, a magam élményei között. Kisebbségbe riasztva, annak majdnem minden kínját átélve (ki tudja, még mi minden van, amit mindebből a kínzatásból már csak az utódaim élnek át!) el és ki kell mondanom itt, hogy sok évtizede nem hallottam ilyen elámítóan szép magyar előadást. Magamban idéztem föl egykori tanáraimat, Antal Árpádot, Debreczy Sándort, másokat is, akikre figyeltünk. Molnár Szabolcs tanítványait irigyeltem kissé.
Molnár Szabolcs mint „hitbéli”, mint a Bukaresti Hungarológiai Intézet létrehozója, de inkább kicsikarója, látomásszerűen hatott tiszta beszédével. Mi, hallgatói igazából szállottunk vele, mögötte, mellette, míg az írónőről beszélt, s bizony nem gyorstalpaló egyetemi, de Arany János-i szinten. Az anyanyelv értékétől, a tudásterjesztés szent mivoltától a nyelvet gondozók hosszú soráig ki mindenki és mi minden eszembe jutott a múzeum lovagtermében, mindössze egy óra alatt!
A szelíd szó, a tiszta beszéd mennyi mindent tud egy-egy árnyalattal és villanásnyi idő alatt életesíteni. Könnyebb lesz a testnek s a léleknek elviselnie mindazt, ami a sorra kerülő nemzeti virágvasárnapokig nyomaszt.
Hívjuk mi, hallgatói, s hívják önök beszélgetni lovagtermekbe és jobbágytarlókra, mindenüvé, csak szóljon közöttünk, és ezen a magyar nyelven, mely lassan egyetlen kincsünk marad, amíg mi is maradunk, hallgatván az Ő előadását, és figyelve magunk köré és magunkban.
Nemzeti megmaradásunkért sok mindent kell tisztán, okosan megmagyaráznunk, azért megvívnunk ezerszer is; a tiszta beszéd példa lehet, tovább is adható óvodáktól az akadémiák közötti gyepes végekig. Molnár Szabolcs a tiszta, szép magyar beszéd mindennapi példáját adta. Éljünk véle, azért írok róla. Ezt még szabad itt.