Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A 11. században uralkodó I. László király – aki Szent László néven vonult be a székely történelembe, és lett a legendárium egyik fő szereplője, akinek emlékét sok templomi freskó is őrzi – a krónikás feljegyzése szerint két évszázaddal később „égi segítséget” nyújtott azoknak az erdélyi hadaknak, melyek Lackfi András vajda vezérlete alatt, 1345 telén büntetőexpedíciót indítottak az Arany Horda ellen, és Moldvában le is győzték, mi több, a tengerig űzték azt. A szent kultuszának első, a székelységhez kapcsolható feljegyzése ez.
A székely haderő nagyságát és felépítését illetően az oklevelek stb. gyér adatokkal szolgálnak, de Zsigmond király például két bandérium (zászlóalj) kiállítására kötelezte a székely ispánt az oszmánok elleni hadjárat esetére. Mátyás király utasította az erdélyi vajdát, írassa össze a székely lófőket és gyalogokat – a dokumentum sajnos nem maradt fenn, de egy 1479-es jegyzék szerint a király haderejében 16 ezer székely lovas szolgált, a sereg könnyűlovasságát ők tették ki. A székkapitányok békeidőben a fegyverzet felülvizsgálatát és a hadkötelesek számontartását végezték, a harcból való távolmaradást fővesztéssel, a lakóház széthányásával büntették – írja Oláh Miklós.
II. Ulászló kiváltságlevele 1499-ből részletezi a székelyek kötelességeit. E szerint Moldvába indított hadjárat esetén a székelység egésze köteles a királyi hadat követni, déli hadjárat esetén a fele, ha pedig az uralkodó nyugat fele indul el, vagy északra visel hadat, akkor tizedmaguk után voltak kötelesek egy katonát állítani, és minden székből egy-egy kapitány vezényletével megjelenni a táborban. Az országot ért támadás esetén persze általános mozgósítást rendeltek el.
A kiváltságlevél részletezi, hogy a zsellérek és „földönlakók” maradhatnak csak otthon, együtt a három forint értékű ingósággal nem rendelkező szegényekkel, valamint a mezővárosok és a városok lakóival. Továbbá helységenként a védelem céljára visszamaradt pár katonarendűvel. Egy 1537-es iratban az szerepel, hogy húsz–húsz székelynek egy fegyverekkel és élelemmel megrakott szekeret is magával kell vinnie.