Szerecsenmosdatás

Nem érti a kormánypárt, kinek milyen gondja van az új miniszterelnökkel, hisz amikor kitört a botrány, hogy doktori tézisének – szerény becslések szerint – felét máshonnan másolta, lemondott doktori címéről, és így „nem származott előnye belőle”. Olyan ez, mintha ellopnám a szomszéd pityókáját, s mikor elkapnak, akkor azt mondanám, hogy jó, na, tessék, visszaadom. Megpróbáltam lopni, nem jött össze. Akkor már nem vagyok tolvaj? Mert nem származott előnyöm belőle?

A kormányprogram szintjén is folyik a szerecsenmosdatás. Azt írja a tegnap bemutatott dokumentum, hogy január 1-jétől mindenkinek vagyonnyilatkozatot kell adnia, amibe bele kell írnia mindent, mindegy hogy honnan származik. Ezzel párhuzamosan módosítják az Adótörvénykönyvet (erre, elvben, még egy napjuk van, ha azt szeretnék, hogy január elsejétől érvénybe lépjen) oly módon, hogy az „ismeretlen eredetű vagyonrészt” 0–16 százalék közötti adóval sújtják. Szerintük ez azért jó, mert akkor olyanokat is bevallanak az emberek, amit eddig esetleg nem, s azt megadózzák, és az plusz jövedelem az államnak. Tetszenek érteni? Tehát, ha, anno elprivatizáltam, teszem azt a román flottát, egyik-másik kőolaj-finomítót, megvettem kéz alatt fillérekért valamely nagy szocialista üzemet, vagy csak egyszerűen arra lettem figyelmes, hogy valahonnan „megjelent” a számlámon százmillió euró, akkor nem kell megindokolnom, hogy honnan van.

Nem kell még arra sem hivatkoznom, hogy Tamara néni vagy a kanadai nagybácsi hagyta rám, hanem kifizetek 16 millió adót, s azzal „kifehéredett” a vagyonom. Utána már senki sem kérdezheti, hogy honnan lett a pénz, hisz „becsületesen” adót fizettem utána. Konszolidált demokráciákban nemcsak, hogy elkobozzák a teljes lopott vagyonrészt, de 300–400 százalékos büntetést kell utána fizetni. Tehát, ha elkapnak százmillióval, azt elkobozzák, s még fizetek, jó esetben, vagy 300 millió büntetést. Az állam legkevesebb 400 millióval marad, nálunk 16-tal.
Jó üzlet, mármint annak, aki időben lopott.