Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Hogy a jelenlegi helyzet mennyiben és hogyan nehezíti meg az emberek többségének életét, munkakörülményeit, lelkivilágát, tanulási lehetőségeit, az lerágott csonttá kezd válni, nem is szívesen piszkálnám meg. Egyes rám vetett hatásai viszont egyre inkább okoznak fejfájást, még úgy is, hogy alapvetően a bezártság, az elszigeteltség, otthonülés nem esett nehezemre hónapokig.
Fiatalnak lenni jelenleg szívás. Egyedülálló fiatalként meg, igen, még inkább az. Mit csináltunk régen, ha éppen véget ért egy kapcsolatunk? Két könnycsepp között lebeszéltünk egy csajos házibulit, beleltároztunk borból, nasiból, majd amikor elegendő önbizalmat öntöttünk le torkunkon, összeszedtük magunkat. Bevetettünk minden sminktrükköt, amelyeket álmatlan éjszakákon YouTube-ról tanultunk: csillogó szemhéjpúder, ajkakat duzzasztó kontúrozási technika, matt, bordó rúzs. Magunkra öltöttük a szekrényben lapuló „szingliruhát”. Ami éppen ott feszül, ahol kell, és ott mutat, ahol előnyös. Háromórás készülődés után pedig betoppantunk a buliba, ami éppen volt, vagy ami a legszimpatikusabb volt, és addig táncoltunk, amíg izomlázat nem éreztünk végtagjainkban. Idővel ezek az esték pedig nemcsak feszültségoldásra voltak jók, hanem nyilván, ismerkedni is.
És most? Talán egy kávé mellett elmondhatom a barátnőmnek, hogy milyen státuszba kerültem. Csöndben, suttogva, de a legbiztosabb, ha elmutogatva. Mert hát, tudjuk, városkánkban a falnak is füle van, a fikció pedig nemcsak ezt az írást, hanem a továbbadott pletykát is jellemzi. Kitáncolhatom a stresszt magamból, a fürdőszobában zuhanyzás előtt. Nem tudok programok után kutatni, sem színdarabbal, sem mozival, sem koncerttel nem kecsegtet az éter. Az „én-idő” is maximum sétálásból, olvasásból, filmezésből állhat, ilyet régen csak akkor csináltam huzamosabb ideig, ha nagyon nagy volt a gond.
Mi lesz majd az ismerkedéssel? Ajánlják a népszerű társkereső oldalakat, aminek az egyetlen előnye talán az, hogy aki az utcán maszkban megy el mellettem, ott megmutatja az arcát, a legszebbet, legelőnyösebbet.