Tanulni sem ártana

Kovászna megyében a nyolcadik osztályt végzett tanulók 73,34%-a vette sikerrel az idei képességvizsgát. Ez azt jelenti, hogy négyből nagyjából három tanuló érte el a legalább ötös osztályzatot. Nem sok!
Évek óta megy a vita azon, hogy mi a gyenge eredmények oka. Kézenfekvő magyarázat, hogy igen, mert a magyar gyerekek „hátrányban” vannak, mert románból is vizsgázniuk kell, és úgy lenne a „tisztességes és jó”, hogyha a román vizsgát kivennék. Nem kevesen vannak, akik azt állítják, hogy a magyar gyerekek „szívesebben” tanulnák a románt, hogyha nem volna ott a vizsga „kényszere”.

Ugyan már, kérem! A gyermekek egy része teljesen „fölöslegesnek” nevezi például a történelmet, mert úgy sincs vizsga belőle, „akkor meg minek”. Nehogy már hirtelen éltanulókká váljanak románból, csak azért, mert nincs vizsga. A román vizsgára igenis szükség van, a magyar gyerekek jól felfogott érdeke, hogy minél jobban és választékosabban beszélje a többség nyelvét. Hogy erre a jelenlegi módszer teljesen alkalmatlan, az igaz, csak ez egy másik történet: nem a vizsga kivételét kell szorgalmazni, hanem a módszert kell megváltoztatni. Mi több, be kellene tenni – legalább opcionális szinten – a magyar nyelvet a székelyföldi román tannyelvű iskolákba, hisz a románoknak is érdekük lenne legalább elemi szinten magyarul beszélni.

De térjünk vissza az eredményekre. Tény, hogy a tanulók egyharmada nem ment át románból, ilyenformán valóban a román a legnehezebb vizsga a magyar gyerekek számára. Ugyanakkor kimutatható, hogy Sepsiszentgyörgyön például, a romából megbukottak nagyjából 60%-a még valamelyik más tantárgyból sem érte el az ötöst, 20 százalékuk édes anyanyelvéből sem ment át. Ők vajon mit nem értettek?

Egy pillanatig sem szeretném védeni az elavult, meghaladott román tanügyi rendszert, de óriási divat lett hibáztatni a struktúrát, a minisztert, a tantervet, a tananyagot, az iskolák felszereltségét, a tankönyveket, a tanárokat, mindenkit, de talán az sem ártana, ha gyermek odaülne néha és tanulna.