„Testvéri” kéznyújtás

A múlt héten az egyik Kovászna megyei román napilapban már olvastam arról, hogy a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma ismét összeül, ezúttal Sepsiszentgyörgyön. A beharangozóban többek között az állt, hogy múlt szombati összejövetelük egyik célja a székelyföldi békés együttélés elősegítése (idézem: „normalizarea conviețuirii interetnice în județele Covasna, Harghita și Mureș”), sőt, egy ilyen célzatú levelet a kormánynak, az államfőnek és a parlamentnek is szándékukban állt elküldeni.

Mint utólag megtudhattuk, valóban fogalmaztak egy közfelkiáltással elfogadott a levelet. Az eredeti célkitűzés szellemében az ember arra számíthatott, hogy ebben a nacionalista felhangok visszaszorítására helyezik a hangsúlyt. Például felszólítják a politikusokat, hogy választási kampányban egyáltalán ne használják a „magyar kártyát”, és egyáltalán ne ijesztgessék az ország szétdarabolásnak veszélyével a közvéleményt. Továbbá ide invitálják a havaselvei és moldvai honfitársaikat, jöjjenek Székelyföldre, hadd lássák, senki se falja fel itt a románokat, ráadásul szépek a tájaink, finomakat lehet enni az éttermeinkben. Végül elhatárolódnak a Dan Tănase-féle szolgálatos jelentgetőktől, és köszönetet mondanak a székelységnek, amiért a 17. századtól (nagyobb tömegben a 18. század elejétől) befogadták ide menekülő, telepedő őseiket, s így azóta Székelyföld az ő hazájukul is szolgál.

Amint a Székely Hírmondó tegnapi tudósításából kiderül, abban a levélben egyáltalán nem ez szerepel. Az áll benne, hogy az állami hatóságok üldözzék a magyar állampolgársággal is bíró földijeiket (a román állampolgárságot felvevő moldovaiakról nem esik szó), állítsák le a Székelyföldre irányuló magyar állami segélyt (értsd: akadályozzák a térség fejlődését), és tegyék rácsok mögé mindazon szomszédjaikat, akik nem tarják tiszteletben a román himnuszt, zászlót és címert.

Ezek közül melyik szolgálja a békés együttélést?

(Honlapunk Véleményfaláról)