Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Világvégi hangulatba kerülhet a jóhiszemű olvasó, ha átnézi a Demokráciára való oktatás a romániai iskolákban című, a pedagógusok körében végzett felmérést. A kutatásból többek között kiderül, hogy majd 30 évvel a Temesváron kirobbant forradalom után a jövő generációit nevelő tanári gárda közel fele gondolja úgy, hogy jó lenne egy erőskezű vezető az ország élén, aki mellőzi a parlamentet és a választásokat. Mi több, ezt leginkább a fiatalabb tanárok gondolják így (54,5%), s ez a döbbenetes adat még csak a tanulmány jelentette jéghegy csúcsa.
A jelentésből az is kiderül, hogy még ennél is jobb ötletnek tartják a demokráciával szintén hadilábon álló szakértői, technokrata kormányzás mítoszát (60%), magyarán azt, hogy a kétes értékűnek tartott választói akarathoz képest az állam vezérlését kívánatosabb volna általános és törvényszerű szükségszerűséghez, objektív igazságokhoz kötni. Akárcsak az államszocializmus idején divatos és nagy tekintélyű politikai áltudomány, a tudományos-szocializmus esetében. De a demokrácia intézményeinek elutasítottsága itt nem áll meg.
Mutatom: mindössze 8% bízik a politikai pártokban, 15% a parlamentben, 19% a kormányban, és csupán 26% elégedett a romániai politikai rendszer működésével. Ezzel szemben 79%-uk a hadseregben, 62%-uk az egyházakban és 59%-uk a rendőrségben bízik. Ha hozzáadjuk a fiatalság nevelőinek az etnikai kisebbségekkel szemben mért magas előítéletét, a sajtó iránti bizalmatlanságát, és azt a tényt, hogy többségük pozitívnak ítéli Antonescu marsall személyét, minden adott a román demokrácia jövőjének apokaliptikus víziójához.
De mielőtt kétségbe esnénk, érdemes felidézni Adorno és társainak a 2. világháború után pár évvel készült felmérését, mely hasonló módszerekkel azt az eredményt hozta, hogy az Egyesült Államok lakosságának elsöprő többsége a demokráciával összeegyeztethetetlen szemléletű, tekintélyelvű fasisztoid alak. Ahhoz képest a demokrácia az USA-ban azóta is köszöni szépen, de jól van, így van rá esély, hogy az aggasztó adatok ellenére ez Romániában sem lesz másként. Mert bár a szabadságvágy nehezen mérhető, mégis ott dacol minden ember szívében.