Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Javában folyik még az X-Faktor, s máris beindult A Dal. Jó vagy rossz ez a sok zenei vetélkedő? Ha azt vesszük figyelembe, hogy a fiatalok túlnyomó többsége – és nem csak – alkalomról alkalomra nyomon követi ezeket a zenei műsorokat, akár több sorozatot is elbírhatnán(a)k. Ha viszont felemlegetjük, hogy más fajta zenei műfajok is léteznek, akkor nyugodtan elvárhatnánk a televízióktól, hogy nagyobb arányban legyenek jelen más műfajok is, amelyeket nem a tinédzserek, hanem inkább a középkorúak, illetve a korosabbak igényelnének. A Fölszállott a páva nem old meg mindent, ami a népdal közvetítése, népszerűsítése terén a tévékre hárulna.
Érdekes jelenség: míg a könnyűzene művelőinek nevét, személyét megjegyzik, sokszor nem azért, mert kiválóak, hanem inkább azért, mert gyakran, ahogy mondani szokták, éjjel-nappal ott vannak a képernyőn, és bizony sok esetben eléggé esetleges és az óhajtott minőség alatti számokkal, számaikkal. A Dal nemsokára induló legújabb kiadására 416 pályaművet iktattak.
Nem tudom, mikoriak is ezek a szerzemények, de sejtem, hogy legtöbbjük friss termés. Azt, hogy milyen átlag-minőséget ütnek meg, az gondolom, kiderül majd menetközben. Én nem vagyok nagy szakértője ezeknek a műveknek, de az előző években hallott „munkák” közül jó néhány eléggé szerénynek tűnt. A most bejegyzettek közül a bíráló bizottság harmincat választott ki a tulajdonképpeni, nyilvános megmérettetésre, s a bírálók személye kezességet jelenthet arra, hogy silány dal nem lesz A Dal nyertese.
Nagy Feró, a Beatrice frontembere nem feleslegesen nyilatkozta, hogy ő különösen nagyon odafigyel a szövegre. Ezt akár úgy is értelmezhetjük, hogy mivel Magyarország képviseletéről van szó az euróvíziós vetélkedőn, előnyt élvezhetnek a magyar nyelven írt és előadott énekek. Szerintem nem fordulhat elő, mint néhány évvel ezelőtt, hogy a legjobb dalszövegíró angol nyelvű verssel győzedelmeskedjék.
Minket azért is érdekelhet a nyolcadik alkalommal útnak induló megmérettetés, mert három erdélyi csapat is érdekelt a harminc kiválasztott között. A tavaly is versenyző YesYes mellett, melynek dobosa a kézdivásárhelyi Katona Tamás, az első rostán átment Székelyudvarhelyről a Monyo Project (gondolom, azt is megtudjuk aztán, hogy ez mit takar), míg Kolozsvárról az USNK jeleskedett melynek tagjai, Filep Kund és Laskay Nimród bejutottak a szomszédos tévécsatornán folyó X-Faktor négy legjobbja közé. Rap-számuk igen-igen megmozgatta nem csupán a fiatalokból álló közönséget és a szavazókat, de a zsűri tagjait is.
Egy dolgot azért még megkockáztatok kijelenteni: a jó énekes nem biztos, hogy jó szövegíró, és a szövegíró és dallamszerző dalai kiválóak lehetnek akkor is, ha történetesen nem ő adja elő. Lásd például a köztelevízióban közvetített nosztalgia-műsorokat!