Utak és útonállók

A határok védelme, a hadjáratokban való részvétel mellett állandó katonai és hatósági jellegű feladatok ellátását jelentett a székelyek számára a kereskedelmi utak felügyelete, melyekről már korai oklevelek is tudósítanak. Mi több, szebeni számadáskönyvekből derül ki, hogy a város zsoldjában a havasokban tanyázó útonállóktól és rablóktól is meg kellett védeniük a szász kereskedőket, sőt kémszolgálatot is elláttak (exploratores) itt is, felderítőik eljártak egészen a Dunáig, megfigyelőik rendszeresen jelentették, mi történik vagy várható a hegyeken túlról.
Erre a történész írásos nyomokat talált a bereckiek vonatkozásában is, a könnyebben járható Ojtozi-szoroson át volt talán a legnagyobb a forgalom már a vám felállítása előtti időkben is. Az utak mellett a hegyi ösvények ellenőrzése és bejárása is kihagyhatatlan volt. A vámszolgálat, az árumegállítási jog külön feladatot rótt rájuk, a berecki szekeresek a szállításból is kivették a részüket. Adómentességük fejében ők a futárszolgálatra, hírszerzésre és a végek őrzésére vonatkozó kiváltságaikat végig megőrizték – írja Benkő.
Ferdinánd király, mielőtt lemondott volna Erdélyről, várakkal tervezte megerősíteni ezt, valamint a bodzai és a gyimesi hágót, a tervet végül Bethlen Gábor és utódai alatt valósították meg. Az úttorlaszok, sáncok és árkok nem bizonyultak elég hatékonynak, ezért Bethlen nagyszabású határvédelmi tervet dolgoztatott ki, a krónikás szerint „urunk ő felsége… négy oltalmazó várat építtete”, mégpedig a Csíkhavasban, Ojtozban, „Doftánban” (ezt még nem találták meg) és a Bodzai-szorosban.
A vámok bevétele a fejedelmi kincstárba folyt be, a gyergyói harmincadot például a gyergyói Piricske-tetőn vámolták el. A Gyimesi-szorosban az ún. Rákóczi várban katonaság állomásozott, a vámépület ott állt szomszédságában. A bodzai szorosban álló, Keresztvárnak nevezett erődítményt a háromszékiek építették még korábban, később talán törökök rombolták le, s emiatt Mihály vajda 1599-ben minden ellenállás nélkül tudott ezen az úton Erdélybe bejutni. Bethlen Gábor utóbb ezért is tartotta fontosnak újjáépítését.