Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Jönnek mostanában is szebbecske napok Erdélyre, nemcsak akkor, amikor egy-egy pártvezérre rájön a bolondja. A múlt héten Románia korifeusai kiengedték a börtönből négy év után Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, kettőt az ártatlanul odabenn még élő magyarok közül. Nagy kedvem kerekedett fölmenni Kézdivásárhelyre, ismerkedni velük idekinn. Hányan vannak még benn ártatlanul, hányan vesztek el román börtönökben, Istenem, ha csak a rendszer átmázolása óta számítjuk is!
Beindult az olimpia is Japánban. Keserves ünnep, de még akkor is a miénk, ha nem úsztuk meg vírusmentesen ezt a csodás sportünnepet. Azt mondta Fülöp Endre bácsi Bordoson, hazatérve falujába a dicsőséges sztalinista Szovjetunióból (jaj, milyen ünnep volt az is 1951-ben!), nyíltan mondotta, nem suttyomban: az ünnep sose ragadjon a mancsodhoz, hadd jusson belőle minden jóravalónak.
Nézek magunk körül, és örömmel veszem magam is figyelembe a múlt csütörtököt. Egyik szülőfalum, (az első bölcsőringatóm Bukarestben volt), Uzon fújt gyülekezőt abból az alkalomból, hogy a 12 évig polgármesterkedett Ráduly István előlépett prefektussá, magyarul megyefőnökké. Számvetés volt az ott s akkor bizony, mind a nagy község lakossága, mind Ráduly István és övéi, apja és családja szemszögéből. Csend volt a számadás órájában, utána azt figyeltem meghatottan, micsoda élmény az édesapának a fiát köszöntők között lenni, élni még, s tovább figyelni, hogyan gyarapodik és éli nehéz világban is éveit Uzon község. Milyenné vált mára a falu, mit veszített és mit épített a szocializmus megalázó rabgazdaságában.
Az ünnepi számvetés a megterített kultúrotthonban történt. Nem az első eset talán, hogy ennyi pap, lelkész, tanár és számos más hivatás tekintélyes viselője gyűljön egymás közelébe, itthon, haza. Haza csak ott van, ahol jog is van, s a népnek nincs joga! Ezt Petőfi kiáltotta át minden határon Bécsbe, a nép s az élet, a kenyér és a jog nevében. Nos, ezt vallja a megyei prefektussá kinevezett dr. Ráduly István is, és ebben a megfontolásban értett egyet máig s ma is népével, a jog nevében.