Keressük a fényt!
Egy több évezredes emberi tapasztalatot foglalt tömör mondatba a Könyvek Könyve, mis...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Lehet, kissé túlzásnak tűnik ez a megközelítés, de ha azt számítjuk, hogy jelen pillanatban számunkra nincs fontosabb ügy az oktatásénál, akkor ezt nyugodtan kijelenthetjük. Ugyanis a múlt hét végén került sor Nagyváradon a romániai magyar iskolák tanévkezdő istentiszteletére, rendhagyó módon nem a hivatalos tanévkezdés időpontja előtti szombaton, hanem egy héttel később, szeptember 15-én.
Ötödik alkalom volt az idei, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének kezdeményezésére a történelmi egyházakkal közösen beszélnek olyan elkerülhetetlen dolgokról, amelyek nem csupán a soron következő tanév szempontjából fontosak, de évekre előre meghatározhatják ilyen irányú feladatainkat, befolyásolhatják sorsunkat, létünket. A mi életünkben az anyanyelvű oktatás kétségtelenül központi helyet foglal el, ez az a terület, amelyen nem hibázhatunk, ahol nem késlekedhetünk, ahol nem adhatunk fel semmit abból, amit mi elfogadhatónak gondolunk. Nagyvárad, a mostani összejövetel helyszíne példaként is állhat. Magyar iskolái a legjobbak közé tartoznak, s nem őrlik olyan gondok, mint például Marosvásárhelyen, Nagybányán vagy máshol.
Az elhangzott beszédekből, beleértve a püspöki igehirdetést is kirajzolódott az a megszakítatlan küzdelem, amelyet nap mint nap megvívunk az oktató-nevelő munka tisztaságáért, békés menetéért. Most is többen hangsúlyozták, hogy hosszú idő óta szinte évente számolhatunk be olyan újabb és újabb törvénykezésről, utasításról, amelyek rombolják az oktatási folyamatot, s különösen ártanak a magyar nyelvű oktatásnak.
Ötödik alkalom ez, hogy számos nagy horderejű döntésről szóltak, ami ártott a mi ügyünknek. Ha csak közvetlenül az előző évekre gondolunk vissza, mindenkorra jutott tanévkezdésre egy adag „intézkedés”. A Székely Mikó épületének visszaállamosítása, a magyar tankönyvek ellehetetlenítése, a vásárhelyi katolikus tanintézet körüli hercehurca, a román nyelv oktatásának kérdése, a közelmúltban a hivatalos nyelv oktatásának gondja éppen elég fejtörést okoz, s elsősorban a tanulókat sújtja, hozza hátrányos helyzetbe. A váradi tanácskozáson megfogalmazott Üzenet hangsúlyozottan hívja fel a figyelmet, hogy ezt a harcot az iskola önmagában nem tudja megvívni, tehát olyan szoros összefogásra van szükség, ami esetleg eredményes is lehet.