Vasilica, a jó román! Az!

Szebeni PSD-sek posztolták ki aggodalmukat a Facebookra, miszerint nem normális dolog az, hogy ma Romániát olyan emberek vezetik, akik nem érthetik az ősöktől ránk (rájuk!) örökített szokásokat, hagyományokat, a román szellemiséget; nem jó dolog ezekre szavazni.

Ezek lennének a (szerintük) evangélikus szász Iohannis, az unitárius magyar Orban és a Dăncilă keresztnevével, a Vasilicával élcelődő, magyar nevű Barna, akik képtelenek felfogni, hogy a Vasile 600 ezer büszke román keresztneve, nem utolsó sorban azért, mert ez szent név, viselése megvéd a gonosztól!

Ha van még írni-olvasni tudó PSD-hívő, az most pironkodhat szégyenében, vagy kuncoghat, hiszen még a bedutyizott Năstase idején is volt a mamutpártnak néhány névtelen, de művelt háttérembere, akik még emlékeztek iskolai tanulmányaikból, miként is alakult ki a román hagyomány és nemzeti érzés.

Borsi-Kálmán Béla vázolta fel tudós alapossággal és dokumentáltsággal majd’ három évtizede a Látó folyóiratban megjelent írásában, hogyan alakították ki szívós munkával és szerteágazó műveltséggel a Konstantinápolyból érkező hivatalnokfejedelmek hű emberei, az elit, amelyik görögül és románul írogatott, de olyan alapos francia műveltséggel rendelkezett, amit egy korabeli francia diplomata kiemelkedőnek nevezett egész Kelet-Európában – a román állam létrejöttének megfelelő körülményeket. Ja, és az elit inkább franciául kommunikált. Ezeknek a gyerekei, unokái, a ’48-as nemzedék némelyike már román nevet viselt, de sokuk, köztük Ghica, Negri, Rosetti, Bolliac, Cuza esetében is kimutatható a görög rokonság, Bălcescu előbb tanult meg görögül írni-olvasni, mint anyanyelvén, a Berlinben végzett Kogălniceanu kiemelkedő görögös műveltséggel bírt!

Mindez göröggyűlöletbe ment át még Cuza idején, államosították a görög kézen lévő kolostorok óriási vagyonát, viszont a ’48-asok munkáját, elődeik gazdasági, politikai, kulturális hagyományait nem lenne ildomos ilyen hamar elfeledni – hacsak nem félanalfabéta, a hazai oktatást kivéreztető politikus az ember. Aki műveletlensége okán dobálózik az idegengyűlölet vékony, de annál mérgezettebb kátéjával.