Vaszi Jánoska emlékére

Így kezdődött: 1982 augusztusában a bukaresti Sport-Turisztikai Könyvkiadó megjelenteti Ion Lăncrănjan Cuvânt despre Transilvania című könyvét, amelyben az Elena Ceauşescu támogatását élvező szerző nyílt támadást intéz az erdélyi magyarság intézményei, kultúrája, múltja, személyiségei ellen.

Király Károly 1972-es lemondását követően az újonnan épülő üzemekbe, gyárakba (IAME, gépgyár, műanyag-, tej-és húsfeldolgozó stb.) jelentős arányban Moldvából és Havasalföldről toboroztak (hoztak) munkaerőt. Az idetelepítettek kulcsra készen felépített tömbház-lakásokat kaptak. Az ország egyetemei, főiskolái csak úgy termelték Székelyföldnek a zömében román ajkú növendékeket. Az volt a fontos, hogy mesterségük a nemzetiségük legyen, később már igazgatónak valók…

Lebontották a Gábor Áron teret. A tér szomszédságában számos régi sepsiszentgyörgyi kisiparos, jogász vagy orvos háza esik földgyaluk áldozatául. Megkezdődött a Szakszervezeti Művelődési Ház építése, amely Gábor Áron szobrának helyére került, és a kultúrház elé állították fel a Mihail Viteazul bronz szoborcsoportot. Azt a Kondukátor 1982. szeptemberi látogatása alkalmával avatta fel a nép által Ló térnek becézett helyen.

Az akkor 12 éves Vaszi Jánoska 1984. június 5-én azért veszítette életét, mert az akkori állambiztonsági szervek bombát helyeztek a szoborcsoport talapzatára, azzal a céllal, hogy okot szolgáltassanak a helyi magyar vezetők leváltására. A merénylet látszólag a térre telepített Mihail Viteazul-szoborcsoport ellen irányult, ám abban csak jelentéktelen kárt okozott, de a mai napig ismeretlen okokból az ott tartózkodó Vaszi Jánoskát (szó szerint) darabokra tépte. Az illetékesek most is mélyen hallgatnak az eseményekről.

Városi RMDSZ-elnök koromban a brassói ügyészségen próbáltam érdeklődni ez ügyben, és Visky Árpád ügyében is, de zárt ajtókat találtam! Jómagam minden év júniusában felemlegetem a történteket, de igazság azóta sincs…

Nyugodj békében, Jánoska!

Orbán Barra Gábor, Sepsiszentgyörgy