Vége a járványnak?

Hét végén, ha igaz, a hatóságok lazítanak a korlátozó intézkedéseken. De valóban kilábaltunk a koronavírus-válságból? A statisztikák szerint nem. A korábban kincstári optimizmussal nyilatkozó egészségügyi miniszter az ortodox húsvétra várta a járvány tetőzését, amelynek – becslése szerint – 10–12 ezer fertőzöttnél és 800 halottnál kellett volna bekövetkeznie. A fertőzések száma azóta gyakorlatilag változatlan ütemben nő, jóval meghaladta már a 15 ezret, a halottak száma pedig ma várhatóan átlépi az ezret. Való igaz, a kórból kigyógyultak száma is nő, tehát az aktív eseteket mutató grafikon ellaposodni látszik, de nem sok jót ígér, hogy egyre több öregotthonból érkeznek olyan hírek, hogy a bent tartózkodók többsége megfertőződött.

Ennek ellenére politikai döntést hoznak, és a szükségállapotot nem fogják meghosszabbítani. A hatóságok érzik: a lakosság elveszítette a türelmét, valamit változtatni kell, főleg, hogy az eddigi intézkedésekbe is rendesen „beletenyerelt” az alkotmánybíróság, amikor alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a korlátozások megszegéséért kiszabott bírságokat. Természetesen a kormány és az államfő most is a taláros testületet ócsárolja, amely mindössze annyit mondott: az emberi alapjogokat – ott írja az alkotmányban – csak törvénnyel lehetett volna korlátozni, ehhez kormányrendelet nem elég. Mi akadályozta meg őket abban, hogy erre vonatkozó törvényt fogadjanak el? A liberálisok azonban, akiknek derogált volna, hogy a szociáldemokraták uralta parlament fogadjon el egy ilyen jogszabályt, erőből, majd mi megmutatjuk alapon akarták megoldani az ügyet – nem jött össze. A gazdaság újraindításáról egyelőre szó sincs, a vészhelyzetben bevezetendő korlátozások egy része – finoman szólva – nem életszerű.

Az élet ezzel együtt lassan újra fog indulni. Csak a saját bölcsességünkön múlik, hogy elkerüljük, vagy legalább késleltessük (hátha addig kitalálnak valamilyen védőoltást) a járvány második hullámát, mert a hatóságokra nem lehet számítani.