A történelmet sokszor sokan meg hamisitják, még a magyarokét is, többek között néhány magyar történész, akadémikus, akik a hivatalos verziót eröltetik.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Többek között Erdélyt, Partiumot és a Bánságot is a határai között ábrázoló Nagy-Románia térképpel ellátott portréjának a közösségi oldalán való megjelentetésével emlékezett vasárnap Raluca Turcan a Nemzeti Liberális Párt megalakulásának 145. évfordulójára. És ezzel Románia kormányfő-helyettese durva történelemhamisítást követett el. Az említett területek ugyanis 1875-ben nem tartoztak a Moldva és Havasalföld egyesülésével épp, hogy létrejött (1862), ráadásul 1877-ig török fennhatóság alatt senyvedő Romániához. Hiszen ezeket az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátummal kapta ajándékba az I. világháborúban győztes nagyhatalmaktól. Addig viszont a történeti Erdély például, a Magyar királyság vajdasági ranggal rendelkező tartománya, önálló (1570–1711), majd Habsburg alárendeltségbe (1711–1848) tartozó fejedelemség, és ismét Magyarország szerves része volt.
Azt nem tudni, hogy mi váltotta ki a magas tisztséget viselő politikushoz méltatlan megnyilvánulást. Lehetséges, hogy a magyar miniszterelnöknek szánta válaszként, amiért május 6-án az egykori, Erdélyt is magába foglaló Magyarországot feltüntető földgömb fényképének kíséretében kívánt sok sikert a történelemből aznap érettségiző diákoknak. A közösségi oldalon megjelent üzenet melléklete pedig heves indulatokat váltott ki Bukarestben, olyannyira, hogy ennek kapcsán még a kormányfő is megszólalt mondván: „a veréb kukoricaliszttel álmodik.”
A két esetet azonban nem lehet egymással párhuzamba állítani. Egyrészt, mert a román fővárosban kitört hisztéria alapjául szolgáló földgömb eredetije 1862-ben készült, amikor egyeseknek akár tetszik, akár nem, Erdély Magyarországhoz tartozott. Ezzel szemben Raluca Turcan Nagy-Románia térképpel ellátott portréjának az alatta feltűntetett évszám kíséretében hamis sugallata van, amint erre már rámutattunk.
Éppen ezért a történteket nem szabad szó nélkül hagyni, véget kell vetni a magyarellenes célzattal gyakorolt történelemhamisításnak. Ennek leghatásosabb eszköze a tényeken nyugvó cáfolatuk, az erre alapozó nyilvános tiltakozás, valamint a világ politikai és tudományos köreinek a tájékoztatása az ilyen és hasonló próbálkozásokról.
A történelmet sokszor sokan meg hamisitják, még a magyarokét is, többek között néhány magyar történész, akadémikus, akik a hivatalos verziót eröltetik.
Felháborító. Tegyünk ellene! Aláírom.