Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ez lehet egyik oka annak is, hogy a holtak fáradhatatlanok. Szabadságuk Istentől való szóban is, írva is vagyon a maguk végtelen, ragyogó márványlapjain. Azokon ügyködnek a magyar nagyok. Isten is, mihelyt szólal feléjük, Petőfit kiáltják elé a magasságokból, a magyar mindenségből.
Ami végtelen, az nem darabolható. Országok, birtokok igen. A magyar irodalmat és abban a verset megközelíteni csak Petőfi felől lehet igazán. Pedig ott van Janus Pannonius (1434–1473), akit azért állítanak legelső magyar költőként az időbe, hogy lehessen araszolni körülötte. A nagy humanista Janus már Padovában megtanulta, az örök igazságok csónakokban szállnak a himnikus időben; megközelíteni azokat csak énekben lehet.
A magyar nyelv is hamarább altatott, riasztott énekben, mint paragrafusokban. A skót anyának egyik karjáról a másikra repülő picikéje is énekel abban a reményteli távolságban, akár a magyarka édes, tova Gyulakután. A tanító néni ha ezt magyarázza az első osztályban, a kicsik teljes bizalommal elhiszik. Petőfi Sándor ezek szerint maga a hatalom, és a világ szívesen haladna a skót Burns meg a magyar Petőfi dalai szerint.
A magyar költészet sem lett, hanem kiemelkedett a lelkek között. Megszemélyesedett József Attilában, Ady Endrében, Illyés Gyulában, Petőfiben, sokakban. Nekünk, ma még élőknek, sejtenünk és sejtetnünk kell, mit hoz a jövendő. Bizonyosan csak azt állíthatom, hogy tengernyi nép, népek igenis hisznek az igazmondó dalosoknak és énekeknek, maguk is fölszállnak lélekmagasra. A költészet segít százezreket fáradhatatlanná válni.
A holtak fáradhatatlanok, mégsem kívánkozik abba a világba a költő, az életet megéneklő pásztor, a fűre hajló öregasszony, hogy megcsókolja leheletével a tavaszt. Ének- és lélekmagasban képes hinni a nép az igazságban. Istenhit sem állhatott volna össze enélkül. A magyar dal és dalnok is milliárd hópehely és fűszál között kapott bizalmat és ezzel jogot fölesküdni életigazságra és tisztes fáradhatatlanságra, míg él és világít az élet igaza. A holt költők fáradhatatlanok, míg az igazság kórusa köt össze nemzetté foszlékony tömegeket.